WWIII háborús propaganda parafrázis

...és még egy pár erre. És igen, már ez a poszt is remix, via SeSam (köszönet és remélem nincs harag).

A teljes korszellem benne van: Google Earth, Pirate Bay és torrentes mp3-ak ("will be shared at camp and overseas":), szólásszabadság és Net Neutrality, zseniális. Tökéletes kultúrdzsem.

Budapest zsidónegyede a.k.a. Erzsébetváros, VII. kerület

Keresztbe-kasul bejártam az Erzsébetvárost, vagyis Budapest zsidónegyedét.
Egyesek szerint ez nem is megfelelő megnevezés, mivel csak a XX. század ragasztotta rá és a város zsidói annak idején főleg a Lipótvárost, Ferencvárost és Budát lakták. Igen, részben igaz, de elég csak végigsétálni a műemléki státuszú épületek bekamerázott, zegzugos eklektikája között, mondjuk a Wesselényi vagy a Kazinczy utcán.
Vagy még inkább a Dob utcán.
Mondjuk egészen a harmincötös számig.

Orthodox Kosher Étterem Restaurant, árnyas és szűk kapualj után hosszú, napos belső udvarok, elismerésre méltó tisztaság és valami furcsa csöndes atmoszféra, hogy akármilyen bátran is sétáltam be ide, vendég vagyok. Vagy inkább betolakodó. Héber feliratok, kamerák kereszttüzében óvakodok bentebb, lépésenként távolodok a keskeny bejárat visszavonulási ösvényétől és a külvilágtól, a torokszorító érzés fokozódik. Ahogy sejtettem, a belső udvar napsütötte kövezetén nemsokára határozott léptekkel egy félreérthetetlen származású férfi közeledik olajos hajjal és fenyegetően feszes testtartással. "Please don't photo! Just look, okay?!"- visszafojtott agresszió lappang a hangjában, de miután veszem a lapot és vállalom a balfasz elkóborolt turista szerepét aminek nézett, kissé megenyhül ahogy lassan kihátrálok és észre sem veszi ahogy hasból ellövök pár képet mialatt befészkeli magát a security feliratú portásfülkébe, a lélekjelenlétemből még egy "good bye"-ra is futja, amire gyanakvóan bólint.
És igen, kifelé menet konstatálom, hogy a vasrácsok felett ki van írva: "Biztonságuk érdekében kérjük az ajtókat becsukni." Van ahol az integráció egyszerűen nem kérdés, a defenzív befelé zárkózás sok kellemetlenségtől megóvhatja az embert.

Kövessétek tovább az Urban Buddhát, a VII. kerületi kalandozás folytatódik!

Urban exploration: kalandozásaim a Párisi Udvarban

A Ferenciek terének vad forgatagától alig pár méternyire nyílik az a bizonyos leereszthető díszrácsos vaskapu, aminek a túloldalán a Párisi Udvar kísértetbirodalma rejtőzik. Kíváncsi lennék, hogy a Jégbüfében naponta megforduló százak közül hányan tudnak róla, hogy ugyanabban az épületben egyetlen fallal arrébb valami egészen más létezik, egy szebb korokat is megélt elsüllyedt világ, egy igazi zárvány a Belváros kellős közepén, a kíváncsi szemek elől megbújva. Simán lehetne turisztikai cél, ha nem elhanyagolt szégyenfoltja lenne a városnak.

Szomorú történetre számítottam amikor az ismeretlenséget kutatva a Párisi- és a Kígyó Udvart is magában foglaló Brudem-ház történetéről keresgéltem, de a hálón csak töredékeket találtam. A Párisi Udvar, ha igaz, 1909-ben épült Schmahl Henrik tervei alapján, késő eklektikus stílusban. Az ötemeletes, üzletpasszázsos, két belső udvaros irodaház egykor a Belvárosi Takarékpénztár szerepében tündökölt és műemlékvédelem alatt áll. És tényleg olvasható a padló fémrácsaiban a Haas és Somogyi mérnökök, Budapest VI., Frangepán u. 7., és a gyártó, az Osztrák-Magyar Luxfer Prizma Gyár Kft. neve. És igen, a sors iróniája hogy az elhagyatott gyönyörű Párisi Udvar ma leginkább Ibusz-palotaként ismert, ugyanis nemrégóta Magyarország vezető utazási irodája itt ütötte fel hadiszállását.

A csodálatos kupolának és pár halódó kis boltnak helyet árnyékos belső udvar három irányból is megközelíthető: a Ferenciek teréről a Duna felőli aluljáró után közvetlen, a Petőfi Sándor utca felől a Coffee Heaven után balra vagy a Kígyó utcáról a kissé félelmetes Kígyó Udvaron át.

Annak idején, úgy két éve amikor felfedeztem a helyet, a Coffee Heaven utáni első belső kis üzlet, a Passy Bijoux (egy a kábé három még működő boltnak odabent) melletti főlépcsőház még nem volt lezárva azzal a vasráccsal, mint most, így be tudtam jutni az épület belsejébe: akkor bejártam a legtetejéig mind az öt emeletet. A kupola felülről körbejárható, a dohos félhomályt megtörik az ismeretlen lyukon beszökő napsugarak, a galambokon kívül nincs mozgás, mindent vastagon borít a guano és a teljes pusztulás érzetét kelti. Azon túl még vagy két emelet van felfelé üres gangokkal, átjárókkal és ezeréve ki nem nyitott ablakokkal amik belső udvarokra és tetőkre néznek.

Most csak a másik, a kisebb lépcsőházba sikerült bejutnom, miután beszélgettem egy sort az épp liftet javító munkásokkal ("életveszélyes, senkinek nem ajánlanám... micsoda koszfészek... azisetnverjemeg ezt az egészet le kéne mán dózeróni"). Az állapotok két év alatt semmit nem változtak, a kupolához nem sikerült átkerülnöm, mert nem akartam kockáztatni hogy véletlenül túl gyorsan kész legyenek a mesterek és ott ragadjak bezárva, de tudom hogy a tökéletesen kihalt lépcsőházakon át van kapcsolat a túloldalra és talán legközelebb sikerül egy erkélyre vagy padlásra vezető járatot is találnom.

Íme a kisebb lépcső és az út felfelé...



Három emelet magasan a kupolával egy szintben a folyosókon...




...és újra kint az utcaszinten a Petőfi Sándor utca felőli kijáratnál.

Kulturális szótárakról és a köztudat használatáról

AC/DC- egyenáram- váltóáram (alternating current/ direct current) jelzése, társalgási modorban főleg biszexualitást jelent, pl. "I think he is a little AC/DC..."; heavy metal rockegyüttes neve volt a 70-es években.

Blitz, the- (főleg) London bombázása 1940-41-ben a II. vh. alatt, amit a lakosság a földalatti vasút alagútjaiban vészelt át; a német Blitzkriegből (villámháború)

wallah- birodalmi zöngésű hindi szó, amely eredetileg 'teherhordót', aztán bennszülött 'házi szolgát' jelentett, majd az anglo-indiai körből kilépve tréfás foglalkozásnév- képző lett (pl. lelkész: amen wallah), ill. a 'tisztviselő' neve, gúnyosan és elítélően, bürökrata értelemben.

-Bart István:
Angol- magyar kulturális szótár

A kollégiumi könyvtárban kalandozva bukkantam erre a különlegességre, ami ugyan nem a legfrissebb kiadás és még csak nem is az aktuális fogalmi trendekről és neologizmusról szól, de igenis van jelentősége.

A kérdés amit egy ilyen kulturális szótár felvet: miben változtak a hivatkozási hagyományok az új, elektronikus médiában a nyomtatott sajtóhoz képest?

Mert igenis változtak: a hipertext világában minden egyetlen karnyújtásnyira, azaz egy kattintásra van az olvasótól. A Gutenberg- McLuhan galaxisok összecsapásának könyvtárnyi szakirodalma van, próbálom tehát kerülni a száraz elméletieskedést. Mi, a plug-in generáció megszoktuk hogy a hivatkozásainkat linkekkel támasszuk alá, merthát mi sem egyszerűbb. Hogy ez mennyire redukálja a kontextus gazdagságát, mélységét, az elsőre nem annyira szembeötlő.

És hogy mi volt azelőtt?
Milyen hivatkozási kultúrája van a nyomtatott világnak?

Editorial cartoon, így hívják a politikai karikatúrákat a világ -vagyis a keresők- nyelvén (példa, példa, példa). A papíralapú világban, az újságban, könyvekben, rádióban az író a köztudatra hivatkozik: a linkjei aktuális események, szóbeszédek, pletykák, össztársadalmi poénok, divatok, sztereotípiák, vagyis a kultúrának azok az élő darabjai, amik benne vannak mindenki fejében, legalábbis egy darabig.

Útelágazkodás, útelágazás, útelágazódás.
Vagy: elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.
És a mostani őrület: SÜN! (aki nem tudná...)

Ismerős? Hát persze, hiszen mindenki tudja, függetlenül attól hogy politikailag korrekt-e vagy sem. Ahol nincs hipertext, ott az általános hivatkozási alap mindaz, ami a fejünkben van, vagyis az egész korszellem. Mi kell egy igazán jó parafrázis megértéséhez? Ismerni az összefüggéseket.

És hogy ennek mi a jelentősége?
Az, hogy a blogszerkesztők és -olvasók és úgy általában a XXI. századi médiafogyasztók hajlamosak elfeledkezni a kulturális kontextus erejéről, pedig ez az ami egy jó írónak, publicistának megadja a nagyságot. Mondhatni úgy is, hogy ez a széles látókörnek, kulturális tapasztalatnak a biztos fokmérője, ezért olyan nehéz eligazodni külföldön. Hiánycikk és fűszer, amivel ritkán lehet online is találkozni. Ez a valódi világ SEO-ja, erről később bővebben olvashattok itt.

Gyakorlatilag az egész Hollywood-i kulturális álomgyárnak ez az alapanyaga, a fejekben már létező sztereotípiák köszönnek vissza tucatjával minden mozifilm végignézése közben.

Össze kéne állítani egy 2009-es kulturális szótárat, csupa buzzword-ökből...

Budapest anno II -élet a századfordulós fővárosban

A múltkori rész után, ahol a digitalizálás és a szerzői jogvédelem szembenállását vázoltam, folytatjuk az egykori főváros mára már annyira vintage reklámplakátjainak közzétételét.

Előtte viszont a digitalis archiválás legfrissebb fejleményei széljegyzetként:

• Megnyitotta virtuális kapuit a nagy összeurópai kulturális örökség digitális könyvtára, az Europeana. Kétmillió könyv, térkép, hangfelvétel, fénykép, archív dokumentum, festmény és film, nem csoda hogy a látogatók előszeretettel özönlik el egészen az összeomlásig. Ez a páneurópai szellem megérne egy külön posztot.
• Ahogy a Kultplay is megírta, a Google hozzáférhetővé tette a Life tízmillió sajtófotóját. Időskálán, mappázva, egészen az 1860-as évektől. Holdraszállás, Vietnam, Hiroshima, Wright testvérek, Roentgen, tejóisten mit össze nem hoztunk egy bő évszázad alatt...
• És végül a hazai pálya: az MTI közkinccsé tette fotóarchívumának az ötvenes évek Budapestjén készült képeit. Bővebben itt.

És akkor a mi különbejáratú digitális archívumunk, kulcsszavazva ha valaki épp ezt keresné.

Fogyasztási cikkek a századforduló Budapestjéről.

Kulcsszó: valódi amerikai férfi- és női czipők, dús választék, tartósság, Amerikai Czipő-Részvény-Társaság, bostoni HOOD RUBBER Co., gummi-sárczipő, háromféle ár 15 K.

-Valódi amerikai, tehát valószínűleg azért még nem volt annyira elterjedt és talán hamisították is. Részvénytársaság és corporation. Dús választék, három árkategória, viszont hangsúly még a tartósságon van. Fogyasztói kultúra gyerekczipőben:)

Kulcsszó: Mi a szösz? A papa megengedte. Jakobi féle antinikotin czigaretta-hüvely, Bécs, Piaristen-ganse, csak szivar-dobozban valódi!

-Nem tudom mit értettek akkoriban antinikotin alatt, de most mágneses rezonancián alapuló hullámterápiás leszoktatást, hihetetlen LOL. Ez a Jakobi féle eredeti is csak szivarban nem hamisítvány, tényleg olyan könnyű volt lenyúlni egy terméket?

Kulcsszó: az eredeti Singer varrógép, legjobban bevált, tökéletesbb-ített, egész világon, egyszerű szerkezet, könnyű kezelés, eladás kényelmes feltételekkel, készpénz fizetés esetén 10% árengedmény, ingyen oktatás divatos műhímzésben, The Singer Manufacturing Co. részvénytársaság (ezelőtt Neidlinger G.), Teréz-körút, Váczi-utcza

-Az eredeti! Csak véletlen, vagy tényleg hangsúlyos volt ez az eredetiség? Korabeli elválasztási és helyesírási szabályok. Világmárka. Könnyű kezelés, tehát a riválisok valószínűleg kevésbé voltak felhasználóbarátok. Eladási kedvezmény már akkor, készpénz előnyben, ez sokat elárul a kor pénzügyi életéről. Ingyen oktatás, műhímzés mint kordivat, gondolom az így képzettek is egy-egy Singeren folytatták az ipart, mert elég sok ilyen gép maradt fenn régi családi örökségként. Kulcsszó: Ejnye, be jó!! Fiumei Elefánt Cacao, igyatok!

-Fiume, a Trianon előtti időszak legjelentősebb forgalmú kereskedelmi elosztópontja, import cacaó a tenger felől. A bohócalak szintén korszellem-import, kávé- kakaó- és tea-reklámok gyakori szereplője.

Kulcsszó: Altvater, Gessler-féle valódi növénylikőr, Gessler Siegfried, kiviteli köménylikőr, finom likőr-krémek, ezüst üstben főtt málnaszörp

-Munkás, de vasutassapkában? Altvater, mármint öreg atya, ebben vajon láttak akkor is humort vagy csak most tűnik megmosolyogtatónak és akkor inkább biztosíték volt egy ilyen márkanév? Gessler Siegfried, honnan származik? Likőr krém, az mi lehet? És az ezüst üstben főtt málnaszörp, az megintcsak biztosíték valamire. Egy újabb rejtély, a valódiság zászlajával.

Kulcsszó: ideggyenge férfiak, neurasztheniában szenvedők, kérjenek ismertetőt, 40 filléres postabélyeg, Nova Mechanika 103, Fiókbérlet 40. Főposta

-Virágzott már akkoriban is a hipochondria, érdekes hogy az ideggyengeség a férfiakat súlytotta. De mi köze van az egésznek a postához, az forgalmazta? Valószínűleg, hiszen semmi konkrét termék nincs említve, csak "ismertető". Gyógyászati felvilágosító füzet kereskedelmi célokra? Századfordulós életmódmagazin, fitness-wellness felvilágosítás?

Kulcsszó: gummisarok, Berson vagy Bergson?
-Ez a gumisarok nagy újítás lehetett, cipőtől függetlenül is adták-vették. "Még is a legjobbak!"

Kulcsszó: Rêve d’Ossian, parfum penetrant, Legrand, Madeleine, Paris, lotion-szappan-kivonat rizspor, kapható minden nagyobb czégnél

-Osszián álma. Szépségipar anno, Párizsra hivatkozva. Rizspor, forradalmi (?) nőalak.

A képek feldolgozása folyamatos, a sorozatnak folytatása következik!

Budapest anno: digitális archiválás vs copyright?

Érdekesen működik ez az egész. Adott egy sárgulófélben lévő, de még mindig nagy érdeklődésnek örvendő könyv teli képekkel a századfordulós Budapestről, több példányban is a könyvtár tulajdonában, valószínűleg a lassú pusztulásnak ítélve. Ami különlegesen értékessé teszi, azok az oldalakon végigvonuló korabeli reklámok, amik nem egyszerűen szórakoztatóak most, száz-akárhány évvel később is, de egyenesen forrásértékűek, nemcsak egy hivatásos történésznek.

Egyszer megkérdeztem a láthatóan igencsak unatkozó könyvtárost, milyen esélye van ezeknek az őskövületeknek a továbbélésre digitális formában, vagyis hogy halad az archiválás itt kicsiny magyar hazánkban. Beszélt mindenféle uniós pályázatokról olyan "kellene" meg "jó lenne" szólamokban, főleg azzal a tipikus belenyugvós "mit tudunk tenni...?" felhanggal.

Így elhatároztam, hogy igazi cyberpunkként az adatlopás mezejére lépek. Ezzel ugye copyrightot sértek, aminek jogi vonzataival valóban nem vagyok tisztában, de nem is izgat különösebben, a szabad információ idealista szent ábrándja vezet. Most találtam meg a washingtoni kongresszusi könyvtár által kezdeményezett gyűjtőakciót, aminek keretében több ezer képet digitalizáltak és a látogatókat arra kérték, azonsítsák a fotókat, így számtalan tanú segítette kideríteni hol, mikor, mit ábrázolhatnak. Na valami ilyen indíttatásból folyamodtam ehhez a megvetendő anarchista megmozduláshoz, amikor is a könyvet bitorló könyvtárban ellenszolgáltatás nélkül (fotónként azt hiszem száz huf lenne, már ha engendnék egyáltalán) és bárki megkérdezése nélkül titokban befotóztam százhét darab ilyen reklámot, amit most a nagyközönség elé tárok és előreláthatóan több részletben elérhetővé teszem az elsőtől az utolsóig.
Éljen a XIX. századi Pest-Buda marketing-élete!

Kulcsszó: gramofon, védjegy, részletfizetés, Weisz H. és Társa, Grammophon


Kulcsszó: kifogástalan kebel, Pirules Orientales, embonpoint, J. Ratié, Ausztria- Magyarország


Kulcsszó: Zephyr-automata zsebmotor, szabadalom, elefántcsont, tekenősbékacsont (!), The Zephyr C-24 rue de Petites-Ecuries, Páris.


Kulcsszó: találmány, férfi alsónadrág, derékbőség, köpper, drill, Frisch Ignácz.


Kulcsszó: Rex Sweeper Vac, a világ legjobb porszívó készüléke, háziasszony, elektromoserő, Balkanállamok, Rex Manó, vételkényszer.

Kulcsszó: Bayard gyostüzelő pisztoly, závár, 7.65 és 9 mm, elpusztíthatatlan, lőhatás, viszonteladóknak, a gyár ezer munkással dolgozik.

Kulcsszó: Pocket- Telescope, Uj!, optikai készülék, Pocket-távcső, katonatiszteknek, mellényzseb, sétabot, utánvéttel, portó külön számíttatik, Kann Ignác, Wien, Lillenbrunngassa 17

A teljesség igénye nélkül: steampunk

"Ólomüveg lapok mögé rejtett mechanikus fríz, az Aaron és Fiai hirdetéseinek szánt lassú kinotróp, apró, festett fadarabkákból összerakott, kattogva cserélődő felirat: RÉGI PIANÍNÓJÁT - ajánlották a mozgó betűk - CSERÉLJE KASTNER GÉPZONGORÁRA!"

"Több házat állványzat takart; úgy tűnt, azt is átépítik, amit nem bontottak le csak azért, hogy helyet adjon az újnak. A távolban exkavátorok ziháltak, és az útburkolat meg-megremegett a mélyben metróalagutat ásó hatalmas gépezetektől."

"...nem akarok fájdalmat okozni, de lásd be, a ludditáknak írmagjuk sem maradt! Ó, amikor még felvonultunk és fellengzős szónoklatokat tartottunk a munkások jogairól meg ilyesmikről... Cikornyás locsogás! Lord Babbage viszont röpiratok helyett tervrajzokat készített. A tervrajzai alapján pedig megépítették ezt a világot. [...] Britannia most az Ipari Radikálisok kezébe került. [...] A lábuk előtt hever az egész földgolyó, Európa, Amerika, bármi. A felsőházat megtöltötték a radikálisok. Viktória királynő még a kisujját sem mozdítja a tudósok és a tőkések engedélye nélkül."

1855, egy alternatív történelmi valóság szmogtól fuldokló viktoriánus Londonja, ahol az Ipari Radikális Párt élén Lord Charles Babbage gőzhajtású lyukkártyás számítógépezeteivel forradalmasítja a tudományokat, hadviselést és a mindennapi életet. A rozsdaette civilizáció óriás fogaskerekeit mérnökök és gőz hajtja előre az őrült haladás útján, a feltalálók acélpáncélzatú zeppelinjei mindenhova eljuttatják egy sohanemvolt brit birodalom fémes fennsőbbségét. A főhősök világméretű összeesküvésbe botlanak.
Börleszk.
És tényleg, angol youth culture őrület.
A steampunk műfaj tökéletes mintapéldája William Gibsontól és Bruce Sterlingtől. Igényes ponyvairodalom, ha ezt így szabad.