Hogyan ismerj meg egy idegen várost mielőtt odaérnél?

4/27/2009

Nem is olyan régen még kérdés volt számomra, lehetséges-e és egyáltalán van-e értelme utazás előtt tájékozódni az úti céllal kapcsolatban. Most már tudom, hogy nem fölösleges a téma, méghozzá épp azért, mert rengeteg forrásból származó információ, sokféle eszköz, vagyis a világháló teljes technikai apparátusa segíthet a háttérből, ha valaki utazást tervez egy idegen városba. Ha az ember tudja, hogyan kell okosan használni ezeket a forrásokat, akkor nem csak egy bizonyos helyet tehet magáévá hanem bármely városban otthon érezheti magát, mivel a legtöbb rendelkezik bizonyos közös szerkezeti elemekkel.

Mint tudjuk, főleg kétféle városszerkezet létezik: a háló és a rács alakú, a többi ezeknek valamilyen keveréke.
A háló alakú szerkezet jellemzően az európai városok térképeiről köszön vissza, a történelmi hátterük szerint ezek mind valamilyen kulturális centrum (templom, székesegyház, Róma: Colosseum!) köré épülő sugárutakkal és koncentrikus körutakkal bírnak.
A rács alapszerkezetű városokra viszont az Újvilág gyarmati települései, illetve a római Castrumok, azaz katonai telephelyek a megfelelő példák. Ezek párhuzamos és merőleges utakból állnak, általában üzleti centrumokat körülölelve.

Maradjunk az ódon Európa hálószerű városainál, elvégre az egyetlen világvároskánk, Budapest is ilyen.
Hogyan indulj neki egy ilyen pókháló-városnak?
  1. Tájold be magad. Mint az útszéli táblákon a turistáknak: "Ön itt áll" (piros pötty). Az, hogy éppen a háló melyik részén tartózkodsz, máris megadja a lehetőségeidet.
  2. Fő vonalak. Vess egy pillantást a térképre megfelelő távolságból: ha elég messziről szemléled, kirajzolódnak a város vérkeringésének legfőbb ütőerei, a centrum, a széttartó sugárutak és a körutak több gyűrűben. A forgalom itt a legnagyobb, ha ezeket az útvonalakat rögzíted mint egy egyszerűsített térképet és memorizálod máris megvan a város csontváza és garantáltan nem tévedsz el.
  3. Keresd meg a helyet ahova a pókháló szálai, a sugárutak összefutnak: ez a centrum. Nem kell ismerned a városzerkezet koncentrikus modelljét ahhoz hogy kitaláld, a belváros, downtown, CDB (central business district) a város életének központja, a legfőbb bankokkal, üzletekkel, irodákkal, parkokkal és terekkel. A közbiztonság itt a legjobbnak mondható, Budapesten ilyen az V. kerület, ugyanakkor a sétáló- és evőutcák nagyja is itt lesz, így ügyesnek kell lenned ha olcsón meg akarod úszni.
  4. Keres más csomópontokat a térképen: tereket, kereszteződéseket. Ezek a város gócpontjai, a forgalom elosztópontjai, kulcsok az egyik vonaltól a másikig, ezeken könnyen és gyorsan lehet közlekedni. A helyi alközpontok, mint a Moszkva tér vagy az Örs vezér tere kisebb városok a városban, gyakran a fontosabb tömegközlekedési eszközök végállomásai.
  5. Tipp ha gyalogosan akarsz elérni valamit: gyakori helyzet hogy a pókháló külső ívéről mész befelé. Hacsak nem tudsz közvetlen vonalat kis utcákon mindig kérdés ilyenkor, hogy előbb a sugárúton sétálj végig és utána a körúton vagy fordítva. A helyes megoldás az egyes azon egyszerú oknál fogva, hogy a külső ívek (körutak) kerülete mindig sokkal nagyobb. Pesti példa: eljutni a Boráros térről az Astoriára vagy a Blaháról a Fővám térre.
  6. Amit párhuzamosnak vagy merőlegesnek vélsz, az nem biztos hogy a valóságban is úgy van. Egyszer a Népszínház utca vitt olyan messzire a kitűzött célomtól hogy a végén már azt sem tudtam merre járok, csak mert azt hittem az elején hogy párhuzamos a Rákóczi úttal.
  7. Ami a leginkább be tud kavarni, az az Y-elágazások. Példa: az Egyetem tér a Királyi Pál és a Kecskeméti utca találkozásánál, vagy a Gerlóczy kávézó sarka. Ha ez nagy és tágas térrel is párosul, még nehezebb: a Móricz Zsigmond körtér legelső alkalommal maga volt a pokol, a teljes tájékozódásképtelenség.
  8. A térkép alapján elképzelt és a valóságban tapasztalt helyszínek igen különbözőek lehetnek. Ez a kanyargós budai kis utcákon érzékelhető leginkább. Itt elég sokat segíthetnek fix tájékozódási pontok, például templomok.
Folytatása következik...



Témába vághat még...



2 komment:

zsuzska said...

a körtérről eszembejutott, hogy friss gólyaként ildivel bőszen vitáztam a goldmann-téren, hogy a móricz a duna másik oldalán van.
vicces volt.

norape said...

Tök jó, de több élményt kérünk! avagy hogyan felfedezi fel UB gyalog a várost ;)