304
00:19:00,200 --> 00:19:03,393
Tudod, ti ott éltek a
hab-buborék világotokban,
305
00:19:03,394 --> 00:19:06,553
falakkal védve, sofőrökkel,
szolgákkal körülvéve...
306
00:19:06,554 --> 00:19:07,864
Fogalmatok sincs milyen az igazi világ.
[Taken]
Amikor kissrác voltam még volt időm olvasni. Azokat a kalandregényeket szerettem a leginkább, amelyikben világ körüli utazásra indulnak a szereplők. A módszer mindig adott forgatókönyvet követett: találomra felcsaptak egy világatlaszt és ráböktek az első helyre. Amilyen gyorsan elintézték az úticél kérdését, a felkészülés utána mindig gondos tervezéssel járt, ezeket az oldalakat előszeretettel lapoztam át.
Most meg itt ülök a gép előtt és azzal áltatom magam hogy a böngészőn át megismerhetem a világot. Pedig egy-két kivételtől eltekintve a háló olyan lyukas, hogy akár éhen is halhat aki így akar halászni. Nem akarok lemaradni semmiről, de nem is lehet, mert nincs miről.
Nem tudom, hogy vajon fel lehet-e készülni bármilyen utazásra egy fotelből, ahogy azokban a regényekben is tették: térképeket vadászni, megtudni mindent helyi szokásokról, nyelvről, lehetőségekről. Nem az utazás földrajzi célja a kérdés, még csak nem is a lehetőség: manapság az ember befizeti a társasutat, beül a légkondis buszba vagy felszáll a repülőre hogy a világ egy másik kipárnázott pontján landoljon, ahol a szolgálatkész helyiek lehetőleg a leginkább otthonira emlékeztető díszleteket teremtettek számára. Hogy otthonosan érezze magát, persze csak addig amíg működik a klíma, a pédéá meg a fotocellás ajtó.
Pedig nem ez az otthonosság, hanem az, ha bárhol képes vagyok boldogulni. Ez egy érdekes játékot eredményez: elkezdek sportot űzni a hatékonyságból pusztán azzal hogy megpróbálom sorba rendezni, milyen képességekre van szükség a túléléshez, milyen skill-ek tehetnek még ügyesebbé. Ez a streetwise, az utca bölcsessége, gyakorlati tippek és trükkök amiket nem az iskolapadban tanítanak hanem odakint az életben. És ehhez képest a net is csak egy eszköz amit használni lehet.
0 komment:
Post a Comment