Gonzo újságírás és Hunter S. Thompson-utánérzés

10/11/2010

Vannak azok a dolgok, amikről már az első pillanatban tudod hogy nagyon jók és komoly jelentőséggel lesznek, de homályosak, nehezen megfoghatóak és csak hosszú idő alatt körvonalazódik, miről is szólnak valójában. Én így voltam a gonzóval, és bár mára már szépen letisztult a kép a fejemben, azért örültem amikor a fácsén eljutott hozzám is egy, az ÁJK-n rendezett előadás Újzsurnalizmus, gonzo, miegymás címmel. Tudom hogy ilyet nem illik, de nem tudom megállni hogy ne írjak kritikát az este után.

Az esemény a Cannabisz Kultusz Magazin -Hunter S. Thompsonnak öltözve bevonuló- szerkesztőjének TDK-témájaként szolgált, ezt mutatta be két Gonzopress-es meg a Mentropiás társával (neveket inkább nem írok, sok pozitívat nem tudok írni) egy interaktív beszélgetés keretében. Közel negyven embert számoltam, volt fotós, és az egész egy komoly médiaeseményként volt interpretálva. A srácok döcögősen kezdték az újságírás felelősségéről és az előadás hamar elment egy számomra érthetetlenül "rendszerellenes" irányba (fúj multik, marketing, fúj pénzkeresés), majd kihozták, hogy a sajtó az a rendszert szolgálja és rossz és ezért kell a gonzo, ami szabad és tiszta. Ez az ellenállósdi egy igen érdekes kérdés már önmagában: sok tinimagazin alaphangvétele lehet, és tradicionálisan ezzel szokás eladni mindenféle nem-mainstream szubkultúrterméket a street wear-től a djuice-on át a tactical mediáig, de ha nem elég szofisztikáltan, lájtosan adják elő, akkor abszolút komolytalanná teheti az egész témát és az embert egy bizonyos kor felett (akkor most mi ellen kell lázadni??). Azután esett szó a gonzóról, szubjektív objektivitásról, odabaszós stilisztikáról, igazi értékteremtésről a rendszer felszínessége ellen, HST ősatya felülmúlhatatlanságáról, a drogok szükségességéről az igazzi íráshoz, majd a Gonzopress-es srácok meséltek a vírusmarketing undergroundságáról, meg hogy már fotósok küldik a cv-jüket nekik és médiamegkeresésekben könyörögnek nekik hogy hirdethessenek az oldalukon. És ez egészen félelmetesnek tűnt, mert azon kívül hogy a Gonzopressnek van egy olyan koncepciója hogy megjelenteti a gonzo szellemében írt külsős cikkeket ha valaki megkeresi ezzel őket, nem derült ki hogy bármiben is különböznének egy átlag bloggertől, de úgy hogy a gonzo HST-os brandjét hozzácsapták az imidzshez, már egészen megalapozottnak gondolják a pr-os nyomulást. Pedig a gonzo úgy általában nem erről szól, nem ennyi, nem ilyen egyszerű. Nekem valahogy végig az járt az eszemben, hogy "más tollával ékeskedni", csak hogy elkerüljem a hiteltelen jelzőt, és hogy ezek a srácok jót akarnak, csak itt épp a média felelősségét felemlegetve csinálnak valamit ami totál félrevezető és igen, mivel ezt minden felületen terjesztik, felelőtlen is. És attól még senki nem lesz HST hogy egy egyetemi előadóteremben napszemüvegben, Las Vegas-os pólóban és szájból kifittyedő szipkás cigivel nyomja végig az előadását.

Gépház: nyári szünet és közvetítés az Újvilágból

6/12/2010

Kedves feliratkozott olvasók, rendszeres látogatók, random idetévedők!


Átmeneti változások várhatók a blog életében. Mint az tapasztalható volt, az elmúlt időszakban elég kevés poszt született; ennek igen egyszerü a magyarázata: a blog dizájnja és szervezettsége előző évszázados viszonyokat tükröz, egy új, modernebb layout kialakítása pedig rengeteg időt igényel, ami folyamatban van, de nem lettem vele még kész. Ha viszont azt a kevéske időt a html és css kódok összegereblyézése teszi ki, akkor elég kevés marad másra. A koncepció egy magazinszerű kinézet, ahol a tematika a vizuális rendezőelv, nem pedig az időrend, vagyis a komolyabbnak szánt cikkek kiemelt helyen, más tipóval jelennek meg, a kis szösszenetek pedig kevésbé szem előtt. Ennek a kettőnek az elkülönítése nélkül maradt eddig a folyamatos agyalás hogy ez vagy az megüti-e a mércét, és ezen a filteren elég ritkán jutott át írás ami meg is jelent végül. És ez így nem jó.

Nna a fordulat itt következik, a nyarat ugyanis az USÁban töltöm (részletek a linken túl), így szükségem volt egy olyan minimalista felületre, ahol gondolkodás nélkül írhatok. Itt az Urban Buddhán tehát nyári szünet lesz, pontosabban élő közvetítés veszi át a helyét itt:


Az Urban Buddha olvasóit csak bíztatni tudom hogy dobják be az RSS feedolvasóba (opcionálisan feedburneres és mailes feliratkozás is van), mert remélhetőleg sokkal életszerűbb, folyamatos közvetítés várható sok-sok IRL beszámolóval, fotókkal és városjárással NYC-ből és ahova eljutok még. És főleg azért, mert az ember mögötte ugyanaz (én:), így a blog tematikája is hasonló lesz, csak élőben megvalósítva: ámerikai kultúrdzsemming, mémgyűjtés és trendvadászat, nagyvárosi életérzés és túlélés információszűkében, kalandozás a lehető legközelebbről a mainstream pop, a MoMA-féle magas- és az underground utcai alacsonykultúra világában, és persze streetwise észosztás első kézből.
Tartsatok velem!!

Emellett persze a jobb posztokat, beszzámolókat igyekszem az ándör konsztráksön Urban Buddhán, azaz itt is megjeleníteni, szeptembertől pedig miután a blog tatarozása befejeződik új tartalmakkal jelentkezünk.

Az onlájn szcéna játékos és nemjátékos karakterei

5/18/2010

===A KULTBLOGGER===


A webszíntér nemlétező szamárlétrájának alján a kiugrott, esetleg kirugott (dropout, ugye Steve?) értelmiségi -értsd: általában bölcsész- áll. Persze ezt ne említsük neki mert illetlenség, meg amúgyis kikéri magának, amiről ő ír -ami az ő kutatási területe!- az mind tech, gadget és widget, de minimum az emberek viszonyulása a technológiához (ez sem szociológia!). Két Kultista +10 -es módosítót kap a Kultúrázás képességre, ami minden új beszállóval emelkedik: fent említett fícsör azt jelenti, hogy bármely két Kultblogger képes bármikor csak beavatottak számára értelmezhető idézet-és poénáradattal sokkolni környezetét -rétegponyvákból, C-kategóriás sorozatokból, elsőgenerációs c64 játékokból, a kultúra sosemhallott egzotikus szegleteiből-, amivel az egyszerű földi halandókat pillanatok alatt összezavarva nagyjából tíz perc alatt legyintésre és távozásra kényszerítik. Mégis, ha az ember túlteszi magát a semmitnemértek-deazért-okosanbólogatok érzésen, akkor ők az onlájn szcéna legizgalmasabb alakjai. Ha esetleg egy-egy idézetre is telik a részedről, máris ember vagy köztük, ha elő is adod huszonöt percben terjengősen a tíz perc helyett, egyenesen a hősük leszel.

===AZ IGAZI KOCKA===


Hétköznapi nevén programozó, de ha nem fajtájabelivel tárgyalja akkor preferálja a "feljesztő" titulust. ("És te miben fejlesztesz?") Akad blogja de az inkább tyutyóriál és a munkája közhasznú mellékterméke, bár néha becsúszik egy-egy poszt valamilyen sorozatrészről, illetve magánéletről amiben izzadtan törekszik a személyességre, bár leginkább a külvilág számára érthetetlen zagyvaság a végtermék. Twitterhasználati szokásaira is ez utóbbi jellemző, ritkán közvetít humán nyelven is értelmezhető gondolatokat. Programnyelv elnevezésű meetupokon gyülekezik, sután közelít fajtársaihoz, a beszélgetés két (felesleges) mondat után (inicializálási fázis: hogy hívnak, hol vagy fejlesztő/rendszergazda) gyorsan platformokra és szintaxisokra terelődik, ami után verziószámok szidása és bizonyos alkalmazások istenítése következik (ez a fícsöre, +25 módosító beszédességre bármely fent említett témában). Békés természet, bár hajlamos kissé lenézni a matematikához láthatóan nem konyító mindenkimást. Csavaros, problémamegoldó gondolkodása miatt, ami szellemi kapacitásának 98%-át felemészti ritkán van gyakorlatias ötlete, nehezen kezdeményez és a társalgásban mindig le van maradva öt mondattal, így reakciót ne nagyon várjunk tőle. Vegyes társaságban egyel számosabban vagyunk általa de nem többen (n+1).

===A SZABADÚSZÓ===


A láthatatlan hierarchia csúcsa, ahová úgy jutott, hogy lexikális tudásának (Kultisták) és kombinációs képességeinek (Programozók) hiányát ellensúlyozandó elképesztően jól adja elő magát. Nem köztudott milyen intézményben milyen minősítést szerzett, kicsit-közepesen ért a kódoláshoz és mivel valamilyen szakterület határán mozog ragadt rá némi tudás is, de kenyerét leginkább agilisságával, rinocéroszt megszégyenítő vastagságú arcbőrével és megmondóember-imidszével szerzi. Különleges képessége a Szakmázás: írásban konstans tudja ontani a szósölmédiás-onlájnnetwöringes-szeós bullshitet, ugyanerre szóban is bármikor képes, ezt a tevékenységet sör mellett szereti leginkább folytatni. Tutira fel vagy iratkozva a blogjára, statisztikák, diagramok, negyedéves kimutatások támasztják alá hozzáértését, bár ha a Mashable és bOING bOING feeded is be van kötve az sokat ronthat az élmény újdonságértékéből. Jobb esetben mesápokra épít sztártápokat -aminek a lassú de biztos felíveléséről szivesen vállal előadást-, egyébként kreatív igazgató valamelyik médiacégnél. Huszadik szint felett megkapja a "tanácsadó" előtagot, ami annyit tesz hogy fifti-fifti alapon észoszt az internet jövőjéről és a követendő stratégiákról és ebből ami bejön azt még kétszer aláhúzza utólag. Megjegyzés: a Matyi szigorúan NJK!

Ennyi mára, a lehetséges Mellékkasztokat -biciklis, tumblres, dizájner, újságíró, fotóriporter, egyetemista- talán legközelebb tárgyaljuk.

//A poszt eredetileg a magánblogomon képződött, de gondoltam itt többekhez eljut:)