Útmutató az RSS hírolvasó használatához.A hírek követése régen...
Annak idején kissrácként a nap egyik legizgalmasabb pillanata volt, amikor megjött a napi újság: az ősök felhozták a postaládából és aztán egész délután lehetett bogarászni. Csak később tűnt fel, hogy minden második hír valahogy úgy szólt hogy "K. Z. 49 éves mucsajpusztai lakos fejszéjével megölte T. A.-t..." Vajon más újságokban is ők szerepelnek, ez elég sokszor eszembe jutott.
Aztán minden átmenet nélkül berobbant a nagy internet-őrület és ezzel egy időben megnyitott az új városi könyvtár, mi meg hetente kétszer is sorbanálltunk az infotékán a félórás gépidőért. Pont elég volt hogy átnézhessem azt az egy kedvenc oldalamat, amiből a világom akkoriban felépült, hogy vajon van-e valami friss cikk amit még nem olvastam. Később rájöttem, hogy a linkekre kattintva hasonlóan jó, új oldalakat fedezhetek fel és lassan kialakult az a négy-öt fontosabb, amiket időről időre meglátogattam, kíváncsian várva az újdonságokat.
...és informálódás ma
Te honnan szerzed a napi híreket?
Ugye ismerős ez a rendszeresen látogatott pár oldal, meg az izgalom hogy van-e változás?
Na épp erre találták ki a rettenetes nevű RSS feed olvasót, ami úgy működik, mint egy digitális postás: összegyűjti az általad megjelölt oldalakről a frissüléseket és házhoz szállítja, hogy egy helyen kapd kézhez és olvashasd át, hogy ezzel időt takaríthass meg és ne kelljen körelátogatnod mindet egyenként.
De hogyan működik ez a "postás" és mi is az az RSS feed?
Ha fölnézel, a címmező végén látsz egy kis narancssárga ikont: ő az RSS feed. Minden olyan oldalon -legyen az egy hírportál, blog vagy akár egy fotóalbum-, ami időről időre új cikkeket, bejegyzéseket, képeket, egyszóval valamilyen tartalmat jelentet meg, jó eséllyel találsz ilyen kis narancssárga ikont -a szakzsargon úgy mondja, az oldal rendelkezik RSS feeddel. Ez az ikon olyan, mint egy ingyenes előfizetés az oldalra, amivel jelzed a nemlétező digitális postásnak, hogy szállítsa a legfrissebb részt ahogy az megjelenik.Vigyázat! A hírfogyasztás súlyos függőséghez vezethet!
Az RSS feed-olvasó, mint amilyen a Google Reader, lesz az a postaláda, ahol minden forrás, amire feliratkoztál, megjelenik.
Tegyünk egy próbát! Keress egy olyan oldalt, amit rendszeresen nézel és kattints a narancssárga RSS ikonra (nem kell messzire menned, a blog amit olvasol pont jó:). A lap ami bejön felkínál neked több választási lehetőséget, itt válaszd a Google Readert, majd lépj be a google-ös felhasználóneveddel ha eddig nem tetted volna, és már kész is. Helyben vagyunk, amit látsz, az a bizonyos feed-olvasó amiről beszélünk.
És hogy mit kell kezdeni a bejövő hírekkel? Hogy működik a dolog?
Voltaképpen annyi az egész lényege, hogy a felvett hírforrások ott sorakoznak baloldalt egymás alatt, zárójelben az olvasatlan cikkek száma és amelyiket látni akarod, az jelenik meg középen. Ahogy görgetsz lefele és haladsz az olvasatlan hírek nézegetésével, úgy fogy értelemszerűen a zárójelben a szám. Ha valamelyik megtetszik, kattintasz és máris ott vagy az eredeti oldalon. És ha épp nincs időd elolvasni vagy később is visszatérnél rá, akkor meg is tudod csillagozni, amik baloldalt, egy helyen, a csillagozottak mappájában mindig elérhetőek lesznek.
És ha nem akarom elolvasni mindet?A hírolvasó olyan mint a nő: rendszeres törődést igényel, különben könnyen követhetetlenné válnak az események, mondjuk megjelenik az oldal neve mellett a rettegett (1000+), ennyi hírrel meg ember legyen a talpán aki képes megbirkózni. Erre találták ki a 'mark all as read' gombot középen, ami a forrás összes hírét olvasottnak veszi. Persze a hírolvasásnak a viszonylagos rendszeresség a lényege, így ha tudod előre hogy nem lesz időd, a napi több tucat új elemet adó hírportálok helyett érdemesebb blogokat felvenni, ahol csak heti egy-két bejegyzés a termés.
Mégis, mennyi hírt egészséges fogyasztani egyszerre?
A netes hírnézegetésben az egyik óriási előny, hogy te magad választod meg a forrásaidat. Nincs értelme olyan forrást választani, ami úgy ontja a híreket hogy képtelen vagy elbánni vele, olyannak se, ami érdektelen számodra és mindig csak átlapozod, meg annak se amelyik halott és nem közöl új híreket. Néha érdemes átnézni a feedjeidet, kidobni a haszontalanokat (manage suscriptions >>sbscriptions >>kis kuka ikon), ugyanakkor újakat keresni és hozzáadni a fentebb megismert módszerrel, vagyis a narancssárga RSS-ikonok vadászatával. Egy idő után látni fogod, hogy egyes blogok ritkábban hoznak le híreket, viszont tömören összefoglalják mindazt amire szükséged lehet. A netes hírolvasásnak végülis ez a lényege: kis találékonysággal könnyen megtalálhatod a speciálisan téged érdeklő dolgokat és minden egyes érdeklődési körödre, hobbidra kereshetsz feed-et, nem kell végigülnöd a híradót ahol csak minden tizedik hír érint téged.
A jó források megválasztása mellett a másik csodafegyver a rendszerezés lehetősége, vagyis hogy a forrásaid összefoghatod közös címkékkel (manage suscriptions >>folders and tags) és alkönyvtárakba sorolhatod, pédául téma szerint (blogok, belföldi hírek). Így körülbelül 80-100 hír átpörgetése egyszerre reális, ami soknak tűnhet elsőre, de hamar rá fog állni a szemed az "érdekes" és a "kit érdekel, tovább!" alapú villámgyors haladásra, és akkor az adott idő alatt elfogyasztott hírek száma sokszorosára nőhet. Figyelem, a feed-olvasó ilyetén használata gyorsan függőséget okozhat!
Tipp!Ha nem (csak) téma szerint sorolod be a felvett forrásaidat, hanem fontossági sorrend szerint, mondjuk egybe teszed a sürgős oldalakat, egy másikba meg amik ráérnek és bármikor átnézhetők, akkor sokkal ritkábban jutsz el a gyászos pillanatig, a 'mark all as read' megnyomásáig.
Na és mi ez az egész dolog a barátokkal meg a megosztással?
A hálóról gyűjtött hírforrások olvasásának van még egy utolsó nagy előnye, ami talán a leglényegesebb lehet mind közül: a 'share' funkció. Vagyis ha egy ismerősöd is olvassa a maga Google Readerében a saját forrásait és talál valami érdekességet ami szerinte mást is érdekelhet, bekattintja a hír alján a 'share' gombot. Ezzel egy időben az általa megosztott cikk, kép, videó meg fog jelenni nálad is baloldalt a 'friend's shared items' -ben. Így az egyéni olvasgatás helyett tovább lehet adni egy-egy érdekes hírt vagy forrást. Ez sokat segíthet, mert hajlamosak vagyunk bízni az ismerőseink véleményében és ajánlataiban, mintsem egy semleges forrásban. Az általam megosztott híreket itt a blog oldalában megtaláljátok.
...és végül a ráadás
...azoknak akik ilyen kitartóan olvastak idáig, álljon itt egy rövid ajánló hogy milyen típusú tartalmakhoz hol lehet forrást találni és hogyan érdemes használni őket.
...és végül a ráadás
...azoknak akik ilyen kitartóan olvastak idáig, álljon itt egy rövid ajánló hogy milyen típusú tartalmakhoz hol lehet forrást találni és hogyan érdemes használni őket.
- Ha "rendes" híroldalakat szoktál olvasni mint az Index vagy az Origó, akkor érdemes gyakrabban ellenőrizni a feed-olvasód, mert ezekből nagyon könnyen összejön a párszáz olvasatlan. Emellett az ilyen oldalakra fel lehet iratkozni úgy is, hogy a különböző témákat (külföldi-belföldi hírek, tudomány, kultúra) különböző csatornán kapd. Ha érdekel a személyes véleményem, én az előző kettő helyett a hvg-t ajánlom mert lénygretörőbb, összeszedettebb és kevésbé hatásvadász, külföldi hírekhez meg főleg a Kitekintőt. "Civilebb" formában pedig a Metazin hoz elég jó színvonalat, nna meg a hvg médiabloggere is elég jó a maga műfajában.
- A blogoknak még nincs akkora presztízse mint a híroldalaknak, pedig pont az az előnyük, hogy sok hírcsatornát fognak össze és közvetítenek, így ragyogóan jók új források ajánlására, emellett könnyen fogyaszthatóak és a szubjektivitásukkal vonzóbbak tudnak lenni mint egy egész hírügynökség arctalan publicistái. Az én ajánlatom csak úgy kedvcsinálónak, a teljesség igénye nélkül: alap limonádé a Kultplay, zseniális a stílusával arató Török Gábor 20y-ja , unatkozóknak főképp a Daily Best, városiaknak az azóta talán már elköltözött Urban Legends, jó munkásembereknek a Közveszélyes Munkakerülő, tévénézőknek az Érdekesztétika, ezeken kívül is van még rengeteg, még ha a magyar blogoszféra nem is olyan kiterjedt, mint a nemzetközi mezőny. A most folyó Goldenblog verseny tökéletesen jó hogy kedvedre mazsolázhass, bár én annak idején a tavalyiban jobbakat is láttam.
- Ha szorult beléd némi neonomád vér és érdekel az ami itt a neten történik, akkor a Webisztán a legjobb döntés. Ha hajlasz a kockaság felé vagy csak eleged van hogy b*sztat a főnök mert egy word dokumentumot se tudsz megformázni rendesen, akkor sok hasznos tippet találsz az SG-n vagy a Techline-on. Az onlájn médiáról pedig Doransky-nak vannak jó írásai.
- Az RSS feedek tökéletesek akkor is ha nem a naprakészségre áhítozol, hanem inspirációra lenne szükséged. A szórakoztató látványelemeket felvonultató oldalak nem igényelnek folyamatos követést, éppen ezért szinte korlátlanul lehet őket felvenni a hírolvasóba. Ilyen például a reklámokat bemutató Pixelpasta, bármelyik fotóblog, a legendás Napirajz, vagy az olyan örök klasszikusok mint a naponta jelentkező Kázmér és Huba vagy a Fekete Macska.
- Amire a feedolvasó még jól használható, az épp a rendszeres programajánlás, legyen szó akár az aktuális mozipremierekről, koncertekről vagy ha kultúrálódni vágysz akkor kiállításokról, így garantáltan nem maradsz le semmiről.
- A már kialakult függőséggel rendelkező hírolvasóknak találták ki az onlájn időjárás- előrejelzést, bár ilyen szinten már kérdéses a szobából való kilépés is...
- Tipp profiknak: a google bármilyen keresésére lehet kérni követést, ami azt jelenti, hogy ha egy bizonyos keresőszóra új források születnek, azt a hírolvasó kipostázza, így lehet például egy téma utóéletét ügyesen figyelemmmel kísérni.
0 komment:
Post a Comment