Kiinduló kérdés.
Már a kezdetektől fogva a legnagyobb problémám volt a blogírással kapcsolatban, hogy mégis hogyan lehet különböző dolgokat leírni úgy, hogy az összefüggő egységet alkosson. Hogy fog az ide tévedő olvasó egységes képet kapni hogy miről is van szó, ha minden gondolatot le akarok írni? Mi a teendő: kizárni a témák felét valami egységes, jól megragadható profilért cserébe vagy csapongani össze-vissza és remélni hogy a látogató majd megtalálja amiért érdemes itt maradni?
Azóta jártam a blogoszféra széltében és hosszában és az adatbányászat kapcsán megszületett valami megoldásféle a fejemben.
Tézis.
Minden blog sikeressége a szervezettségétől függ.
A SEO csak odahozza a látogatót, a szép dizájn meg ad plusz öt másodperc esélyt, esetleg egy bookmarkot. Az igazi feladat az, hogy minden olvasó keresztbe-hosszába végigolvassa az egészet, csak így van esély megfogni.
De mégis hogyan?
Helyes navigációval. Akármilyen zseniálisak is egy blogger gondolatai, ha csak a legutolsó poszt látható ami két bugyuta sor és nincs tovább, akkor minden érték rejtve marad az odatévedő elől, mert a blog rosszul szervezett.
Ötlet: mind map és rokonai.
Mostanában a címkefelhőn kívül egy másik adatvizualizációs technikai is nagyon divatos, ez pedig a mind map (gondollattérkép) és a kevésbé ismert rokonai, a fogalomtérkép és az argumentum térkép. Mit takarnak?
A mind map (gondolattérkép) inkább látványos, mint hasznos, brainstorminghoz gyors rögzítésre ragyogóan alkalmas eszköz: egy központi kérdés köré asszociatív alapon, lazán kapcsolt ötletek halmaza (további példák).
A fogalomtérkép (concept map) sokkal inkább alapoz a matematikára, lévén a fa-struktúrát használja egy kulcsfogalom és a hozzá tartozó részek közti kapcsolatok feltérképezésére. Jóval egzaktabb a mind map-nél, mivel nem a szabad asszociációkat sorolja szabadon egymás mellé hanem fogalmi hierarchiába rendezi, ez ugyebár a fa-struktúra lényege. Emiatt némiképp körülményesebb is elkészíteni.
Az argumentum térkép (részletesen a Dragonweben) az informális logika eszköze, ami ha... akkor, mert..., mint... kifejezésekkel köti egyik gondolat eredményeit a következőhöz, vagyis már egészen közel áll a formálisabb (program)nyelvek gondolkodásmódjához.
Következmény.
Bármilyen témájú gondolat rögzíthető és visszaadható akármilyen formában, az egységek közti kötések kidolgozása a lényeg. A kérdés csak annyi, hogy lehet vázlatosan és asszociatív alapon, jegyzetelősen posztot írni, majd azt egy foglami hálózaton belül elhelyezni viszonylag rövid időn belül?
A feladat tehát lehetővé tenni a rögzítést (írás, a bloggernek) és a prezentációt (olvasás, a látogatónak).
Létezik a természetes asszociációs folyamat, ahogy gondolkodunk egyik asszociáció jön a másikból. Ha valaki jól tud tanítani akkor a saját fejében levő szervezettségét jól tudja közvetíteni. Az érthető írás annyi mint az asszociációk, gondolatfolyamok helyes egységekre darabolása és összekötése.
Mint a wikipédia, kiegészítve az időbeniséggel, hogy statikus állóképekből dinamikus, az idő előrehaladtával alakuló- kiegészülő részeket kapjunk, amik viszont ugyanahhoz a fogalmi egységhez kötődnek.
A valóságban ugyanez történik.
Az ember egyévesen megismerkedik az alma ízével pempő formájában, kétévesen már talán az alma képét is hozzákapcsolja, aztán megtudja hogy nemcsak piros hanem zöld is van aminek más az íze, aztán rájön hogy a Starking meg a Jonatán, aztán megismeri az alma elvontabb vonatkozásait, például hogy éva ezzel vitte búnbe ádámot (legalábbis a néphagyomány szerint), vagy hogy az Apple az nem véletlenül van laptopok hátulján, vagy hogy a New Yorkiak mért emlegetik annyira a Big Apple-t és még sorolhatnánk.
További kérdések.
Hogyan lehet vázlatokat, töredékeket, csonkokat közzétenni?
Mekkora egységekre kell darabolni a gondolatokat?
Azóta jártam a blogoszféra széltében és hosszában és az adatbányászat kapcsán megszületett valami megoldásféle a fejemben.
Tézis.
Minden blog sikeressége a szervezettségétől függ.
A SEO csak odahozza a látogatót, a szép dizájn meg ad plusz öt másodperc esélyt, esetleg egy bookmarkot. Az igazi feladat az, hogy minden olvasó keresztbe-hosszába végigolvassa az egészet, csak így van esély megfogni.
De mégis hogyan?
Helyes navigációval. Akármilyen zseniálisak is egy blogger gondolatai, ha csak a legutolsó poszt látható ami két bugyuta sor és nincs tovább, akkor minden érték rejtve marad az odatévedő elől, mert a blog rosszul szervezett.
Ötlet: mind map és rokonai.
Mostanában a címkefelhőn kívül egy másik adatvizualizációs technikai is nagyon divatos, ez pedig a mind map (gondollattérkép) és a kevésbé ismert rokonai, a fogalomtérkép és az argumentum térkép. Mit takarnak?
A mind map (gondolattérkép) inkább látványos, mint hasznos, brainstorminghoz gyors rögzítésre ragyogóan alkalmas eszköz: egy központi kérdés köré asszociatív alapon, lazán kapcsolt ötletek halmaza (további példák).
A fogalomtérkép (concept map) sokkal inkább alapoz a matematikára, lévén a fa-struktúrát használja egy kulcsfogalom és a hozzá tartozó részek közti kapcsolatok feltérképezésére. Jóval egzaktabb a mind map-nél, mivel nem a szabad asszociációkat sorolja szabadon egymás mellé hanem fogalmi hierarchiába rendezi, ez ugyebár a fa-struktúra lényege. Emiatt némiképp körülményesebb is elkészíteni.
Az argumentum térkép (részletesen a Dragonweben) az informális logika eszköze, ami ha... akkor, mert..., mint... kifejezésekkel köti egyik gondolat eredményeit a következőhöz, vagyis már egészen közel áll a formálisabb (program)nyelvek gondolkodásmódjához.
Következmény.
Bármilyen témájú gondolat rögzíthető és visszaadható akármilyen formában, az egységek közti kötések kidolgozása a lényeg. A kérdés csak annyi, hogy lehet vázlatosan és asszociatív alapon, jegyzetelősen posztot írni, majd azt egy foglami hálózaton belül elhelyezni viszonylag rövid időn belül?
A feladat tehát lehetővé tenni a rögzítést (írás, a bloggernek) és a prezentációt (olvasás, a látogatónak).
Létezik a természetes asszociációs folyamat, ahogy gondolkodunk egyik asszociáció jön a másikból. Ha valaki jól tud tanítani akkor a saját fejében levő szervezettségét jól tudja közvetíteni. Az érthető írás annyi mint az asszociációk, gondolatfolyamok helyes egységekre darabolása és összekötése.
Mint a wikipédia, kiegészítve az időbeniséggel, hogy statikus állóképekből dinamikus, az idő előrehaladtával alakuló- kiegészülő részeket kapjunk, amik viszont ugyanahhoz a fogalmi egységhez kötődnek.
A valóságban ugyanez történik.
Az ember egyévesen megismerkedik az alma ízével pempő formájában, kétévesen már talán az alma képét is hozzákapcsolja, aztán megtudja hogy nemcsak piros hanem zöld is van aminek más az íze, aztán rájön hogy a Starking meg a Jonatán, aztán megismeri az alma elvontabb vonatkozásait, például hogy éva ezzel vitte búnbe ádámot (legalábbis a néphagyomány szerint), vagy hogy az Apple az nem véletlenül van laptopok hátulján, vagy hogy a New Yorkiak mért emlegetik annyira a Big Apple-t és még sorolhatnánk.
További kérdések.
Hogyan lehet vázlatokat, töredékeket, csonkokat közzétenni?
Mekkora egységekre kell darabolni a gondolatokat?
3 komment:
lehet rádzúdítom pannika szakdolgozatját (persze csak ha kiváncsi vagy)...blogokról...abban is volt mindmapping és egyéb jóságok:D
persze, jöhet! mailcím oldalt.
Ezek a gondolatok foglalkoztatnak engem is, de nem keresek komoly rendező elvet, inkább írom, fotózom ami történt vagy velem vagy a közelben és van amit kicsípek távolabbról a blogom olvasóinak. Most csak egy posztodba olvastam bele, tetszik, meg a városfotózás is tetszik. Csinálom én is.
Szia.
Post a Comment