Memex [kettő] - a történet

Vannevar Bush korának jellegzetes alakja volt, akit az "amerikai tudomány védőszentjének" tartották; egy steampunk forgatókönyvben valószínűleg ő kapta volna a rögeszmés professzor szerepét. Egyebek mellett neki is köszönhetjük az atomenergia ötletes negyvenötös használatát, de nem is ezért érdekes a személye. Az ő agyszüleménye volt annak idején a Memex nevű masina, amibe a világ összes információját bele kívánta tuszkolni, hogy aztán rendszerezhető legyen, mint valami könyvtárban. Magyarán az öreg megálmodta a kompjúter meg az internet, de főleg a hipertext elődjét. A mikrofilm-alapú gépszörnyet az Atlantic Monthly-ban nyilvánosság elé táró cikkében "As we may think" címmel jelent meg, amiben kifejti azt, ami miatt az egész említést érdemel: az adatok rendszerezését az emberi asszociációk működéséhez hasonlóan kellene megoldani, hogy a Memex olyan lehessen, mint egy valódi emberi agy.

Ezzel aztán feladta a leckét az utókornak: a víziója ugyan valóra vált, de a világ összes okosságát (meg minden idők valaha összegyűlt legtöbb szellemi szemetét) magába foglaló világháló olyan, mint egy végtelen könyvtár, ahol a könyvek, iratok, cetlik kupacokban hevernek szanaszét. Ahol az átlag látogató a kedvenc polcánál (levelezés, iviv) nem merészkedik tovább, a lelkesebbek vadul készítik széljegyzeteiket ide-oda (blogok, lapok minden témában), a még lelkesebbek meg elkeseredetten próbálnak valamiféle útjelző táblákat eszkábálni a tétován lézengő kíváncsiskodóknak.

Ennek a rendrakásnak a története a Memex-dilemma.

Témába vághat még...