Mentális térkép, kognitív térképezés

A Közgáz Új épületének a könyvtárában a 02 T 41-es jelzet alatt ráakadtam egy bizonyos könyvre, amiben végre megtaláltam a hivatalos verzióját annak, ami olyan régóta foglalkoztat, összefüggésben van a nagyvárosi élettel és a tájékozódással legalább annyira mint az egyes ember tudásszervezésével, ösztönös tanulási képességével és azzal az egész gyakorlati ismerethalmazzal, amit streetwise néven emlegetünk.

Egyszerűbb ha közvetlenül szemezgetek Letenyei László Településkutatás című könyvének Mentális térkép készítése című fejezetéből, ami voltaképpen Roger M. Downs és David Stea: Térképek az elmében tanulmányát dolgozza fel. Kicsit hosszú poszt lesz de fontosnak tartottam. Szétbontom hogy az ugráláshoz szokott szem is könnyebben fel tudja dolgozni.

A kognitív térképezés olyan absztrakció, amely magába foglalja azokat a kognitív, illetve mentális képességeket, amelyek segítségével összegyűjtjük, rendezzük, tároljuk, felidézzük, valamint manipuláljuk a körülöttünk levő térre vonatkozó információt. Ezek a képességek a kor (vagy a fejlődés) és a használat (vagy a tanulás) függvényében változnak.

Mindenekelőtt a kognitív térképezés a gyakorlat folyamatára helyezi a hangsúlyt; inkább egyfajta tevékenységről van itt szó [...] például, amikor gyermekként megtanuljuk az iskolába (illetve a hazafelé) vezető utat; amikor megtervezünk egy nyaralást; amikor eldöntjük, melyik útvonal a legcélravezetőbb egy többcélú bevásárlókörút szervezésekor; amikor új otthont keresünk; amikor új várost ismerünk meg; [...] vagy azoknak a veszélyes belvárosi helyeknek a listáját, amelyeket el kell kerülnünk.

[...] a kognitív térkép a világot egy adott időpillanatban megjelenítő keresztmetszet. A világ, ahogy az adott személy látni véli, nem feltétlenül kell helytállónak lennie. Olyasmiről beszélünk, ami a környezetet jelképezi, ábrázolja, illetve egyszerre képmása és leegyszerűsített modellje; valami, ami mindenekfelett a környezet mentális képe egy adott személy fejében.

A köznyelvben beszélhetünk olyasvalakiről, aki jól tájékozódik, azonban nagyon kevés konkrét elképzelésünk van arról, hogy ez pontosan mit is jelent.

[...] hogy tudjuk, mit hol szerezzünk be, illetve kit hol találjunk [...] hogy megtaláljuk a szupermarketet, ahol ételt, a boltokat, ahol ruhát és bútort vásárolhatunk, a háziorvost, aki orvosi ellátást nyújt, a barátokat, akiktől tanácsot kérhetünk, a parkokat és strandokat, ahol megpihenhetünk.

[...] Noha általában űrhajósokra, pilótákra és hajóskapitányokra gondolunk, amikor navigálásról van szó, ám nekünk is boldogulnunk kell a magunk kis világában.

"(...) gyakorlatilag lehetetlen kiigazodni New Yorkon, azon, hogy éppen mi történik, és hogyan lehet odajutni. Néhány éven át meg voltam győződve róla, hogy az információt szándékosan visszatartják, hogy New York egy olyan játék, amelyben a vidéki, a turista és a külföldi állandóan vesztésre állnak, és csak a legerősebb képes a túlélésre. Mára már okosabb lettem. New York nem más, mint az "Amerikai Módi", a szabad verseny szellemének diadala. "
(New York, 1972)

[...] A városokban a bűnözés, a rablás és a bandaharcok odáig fajultak, hogy mind a látogatóknak, mind a városlakóknak tudniuk kell, hogy hol tartózkodhatnak és sétálhatnak biztonságban éjjel és nappal egyaránt. Éppen ebből az okból jelentette meg a L'Aurore azt a manhattani térképet, amely megmutatja a potenciális francia turistáknak, hogy a város mely részei veszélyesek éjjel és nappal egyaránt, illetve mely utcákat érdemes elkerülni éjszaka.

Nos, a túlélés érdekében mindenkinek rendelkeznie kell a világ mentális feltérképezésének képességével, ez az egyes emberek esetében eltérő jelleget ölthet, illetve használata is lényegesen különböző lehet. Egy kiemelkedő etológus, Jakob von Uexkull (1957) kísérletet tett arra, hogy leírja a különböző élőlények által érzékelt világok, azaz az Umweltet. A rovaroktól az emberig terjedően mindig ugyanazt a kérdést tette fel: mit érzékel az adott élőlény?

Születésünktől fogva a kognitív térképezés képessége, illetve a térképezési folyamat végeredménye minőségi fejlődésen megy keresztül. A gyermek világa nem a felnőttek világának lekicsinyített, lefokozott mása. A tanulás, új ismeretek szerzése nemcsak a tudásunkat gyarapítja, hanem hatással van arra, ahogy ezt a tudást rendezzük. Az, hogy valaki úgy ismeri egy helyet, mint a saját tenyerét, nemcsak azt jelenti, hogy sokat tud az adott helyről, hanem azt is, hogy képes a helyek, az emberek, a tevékenységek és az útvonalak közötti komplex összefüggések megragadására. A kognitív térképezés tanult képesség, annak ellenére, hogy túlnyomórészt nem tanítják. A fizikai világ megismerésének és megértésének folyamata már a gyermek hivatalos beiskolázása előtt megkezdődik.

[...] Környezetünk fizikai megjelenése és elrendezése rendkívüli mértékben kihat arra, hogy a világ megismerésére tett erőfeszítéseink sikerrel járnak-e. Bizonyos helyeken könnyebb eligazodni, azonnal kiismerjük magunkat és emlékezünk rájuk, kevésbé jelentenek kihívást a tájékozódás szempontjából. Ennek fényében fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mi okozza ezeket az eltéréseket. [...] Kevin Lynch úttörőnek számító könyve, The Image of the City.

A kognitív térképek és a "mit hol csináljunk?" típusú döntéshozatal alapvető összefüggéseiből adódik, hogy a kognitív térképek gyakran eladó termékeket, illetve helyeket hirdetők célpontjaivá válnak. Az ingatlanközvetítők, a telekspekulánsok, az utazási irodák ügynökei, az üdülőhelyek működtetői és a bevásárlóközpontok fejlesztői [...] mind kísérletet tesznek arra, hogy megváltoztassák azt, ahogy a körülöttünk lévő világról gondolkodunk.

Azonban nemcsak a nyílt támadásokat intéző reklámipar próbálkozik a világképünk befolyásolásával. Az írók, költők, művészek, drámaírók és filmrendezők is próbálnak olyan környezetet teremteni műveikben, amely a tér valamiféle érzetét kelti. [...] Amerika világszerte, mint a lófarok, a fehér zoknik, a gyorsbüfék, az autósztrádák, a felhőkarcolók és a kétszintes házak országa él az emberek fejében -ezt a sztereotípiát a hollywoodi filmek és a TV-sorozatok fogyasztása alapozta meg.

A turizmus reklámapparátusának célja nem más, mint a különböző helyekről alkotott kognitív reprezentációk formálása és befolyásolása annak reményében, hogy ellenállhatatlan vágyat érezzünk majd hogy ezekre a helyekre utazzunk [...]

Az a világ, amelyben felnőttél, amely a részeddé vált, és amelyre olyan élénken emlékszel, nincs többé. Az általad konstruált kép nem egyezik meg azzal a világgal, amelyet magad körül látsz.

Témába vághat még...